Részben a rossz közlekedési infrastruktúrának köszönhetően (a vonat- és autópálya hálózati csatlakozások hiánya) rendkívül magasak voltak az energiaköltségek, évi 8 millió dollárt költött fosszilis energiahordozókra, főleg gázolajra a fűtéshez és szénre az áramtermeléshez. (Ha belegondolunk ez egy lakosra számolva 2 ezer dollár egy évben, ami mai áron számítva kb. 500 ezer forint!) A város vezető felismerték, hogy ha maguk állítanák elő ezt az energiát, akkor ez az összeg a régióban maradna gyarapítva a helyi gazdaságot.
Ezért 1990-ben első lépésként nagyszabású energiahatékonysági programba kezdtek: a középületeket leszigetelték, a városi világítótesteket pedig energiatakarékos izzókracserélték. Ezzel a középületekben kb. 50%-os energiaköltség csökkentést értek el. Ezt követően a város célul tűzte ki, hogy teljes mértékben függetleníti a középületek ellátását a fosszilis energiahordozóktól és inkább a helyi gazdaságra támaszkodva próbálnak meg energiaforráshoz jutni.
A város nem túl szeles (ezért a szélerőművek kizárva), viszont 133 hektár erdő veszi körül. Kezdetben egy 6 háztartás fűtését ellátó kis fűtőállomást hoztak létre, melyben a környező erdőben található fel nem használt faanyagból állítottak elő hőt. 1996-ben már a teljes város fűtését és elektromos energiaszükségletét megújuló és fenntartható erdőgazdálkodásból nyert alapanyagokból oldották meg. 2001-ben pedig már állami segítséggel egy biomassza elgázosító üzemet hoztak létre, mely akkor az első újrahasznosítással működő “erőmű” volt a világon. Az üzem 2 megawatt elektromos áramot és 4,5 megawatt fűtési energiát állított elő, amely bőven fedezte a város szükségleteit. A városban most már egy biodízel előállító üzem is működik, ahol repcéből állítanak elő annyi biodízelt, amely az egész környéket ellátja.
2007-ben a NY Times is beszámolt Güssingről, mint az Európai Unió első olyan településéről, ahol a CO2 kibocsátást sikerült több mint 90%-kal csökkenteni. A hírverést követően tudósok, politikusok és eco-túristák kezdtek el áramlani a kisvárosba. Ennek is köszönhetően egy év múlva Güssingben kutatási intézet létesült, mely termál és biológiai alapú másod-generációs üzemanyagok kutatására specializálódott. Ugyanebben az évben 140 embernek munkát adó napelemgyártó üzem kezdte meg a működését, amelyben évente 850 megawattnyi elemet állítanak elő. Ezen kívül számos napelemmel és napkollektorral foglalkozó cég költözött a városba létrehozva új bemutató létesítményeket a környéken.
Mára a város több energiát állít elő megújuló energiaforrásokból, mint amennyit felhasznál. Mindent egybe vetve a város 10 kilométeres vonzáskörzetében több mint 30 energiatermelő üzem működik, és kivétel nélkül mindegyik valamilyen megújuló energia alapú technológiát használ. Most már az a cél, hogy a város mintája, a teljes 27 ezer lakosú régiót nettó energiatermelővé változtassák.
Hetente nagyjából 400 ember látogat Güssingbe csak azért, hogy meglátogassa a számos demonstrációs létesítmény valamelyikét. 2012-ben még Arnold Schwarzenegger is meglátogatta a várost és azt mondta: “Güssing egy zöld sziget lett. Megépítettétek a saját hőerőműveteket. Saját magatok állítjátok elő az áramotokat. Biomassza erőművet üzemeltettek, fából állítotok elő természetes úton biogázt és új üzemanyaggal kísérleteztek a laborban. Mindezt a saját szememmel láttam. Mindenkinek ezt a példát kellene követnie, az egész világnak Güssingé kellene válnia.”
60 új cég létesült a városban, amellyel 1500 új munkahely jött létre. Az energia értékesítésből 17 millió dollár éves (több mint 4,5 milliárd forint!) bevételre tesz szert a város/régió, amely mind megújuló energiaszektor növekedésének köszönhető. A belváros teljesen megújult és a fiatalok a jövőjüket már a városban képzelik el.