Energiamegtakarítási intézkedési terv készítése a gyakorlatban
Energiahatékonysági beruházás adókedvezménye – törvénymódosítás
2018-06-28
Lesz-e pályázat energetikai korszerűsítésre családi házaknak?
2018-07-04
A közintézményeknek ötévente energiamegtakarítási intézkedési terv készítési kötelezettsége áll fenn a 2015. június 7-én hatályba lépett energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény, illetve annak végrehajtási rendeletei alapján.
Az intézkedési terv célja a közintézmények energiafelhasználásának optimalizálása. A közintézményeknek fel kell mérniük épületeik jelenlegi energetikai állapotát. Ez alapján meg kell határozni a tervezett energiahatékonysági intézkedéseket, azok ütemezését, illetve az egyes intézkedések által elérhető energiamegtakarítást. Mi magunk is készítünk energiamegtakarítási intézkedési tervet, a fő gyakorlati tudnivalókat pedig most igyekeztünk összeszedni.
Mit jelent az energiamegtakarítási intézkedési terv készítése a gyakorlatban?
Folyamatában az intézkedési tervek elkészítése nagyon hasonló egy energetikai audit lefolytatásához. Az első lépés egy indító megbeszélés. Ennek célja az összes érdekelt fél tájékoztatása az energiamegtakarítási intézkedési terv témaköréről, határairól, illetve mélységéről. Ezen kívül feltétlenül tisztázni szükséges fa felmérés operatív lebonyolításának pontos kereteit.
A következő lépésként sor kerül a helyszíni felmérésekre is. Ennek keretében felmérjük az erre kijelölt épületállományt, mely általában a saját tulajdonú épületeket jelenti. Az ingatlanok felmérésén kívül elengedhetetlen az üzemeltetési folyamatok megismerése is. Erre általában – helyszíni bejárás mellett – interjúk vagy kérdőíves felmérés keretében kerül sor.
A helyszíni szemléket, interjúkat követően rögzítjük a jelenlegi energiateljesítményi helyzetet (energetikai alapállapot felvétele). Az alapállapot lesz a rögzített referencia arra vonatkozóan, hogy mely korszerűsítések valósíthatóak meg.
Az intézkedési tervet alátámasztó szakvéleményünk részletes számításokat tartalmaz a javasolt energiahatékonyság-javítási intézkedésekre vonatkozóan, számszerűsítve az energiahatékonysági potenciált (potenciális megtakarításokat).
Az épületszerkezeti, és -gépészeti valamint a megújuló energia felhasználást támogató javaslatok mellett nagy hangsúlyt fektetünk az üzemeltetési szokásokra és szemléletformálási tevékenységekre. Tekintettel arra, hogy a közintézményeknél gyakori a forráshiány, és pályázatok nélkül csak kevesen tudnak belevágni komolyabb felújításokba, ezért kiemelten fontos a beruházást nem igénylő rövidtávú beavatkozások, illetve a minimális ráfordítást igénylő beavatkozások előtérbe helyezése.
Az egyik utolsó lépés egy záró megbeszélés tartása. Ennek során bemutatjuk a felmérés tapasztalatait és összefoglaljuk annak főbb megállapításait. A mi felfogásunk szerint ezzel persze még nem ér véget a feladat. Az elkészítést követően ugyanis a terv teljesítéséről minden év március 31-ig jelentést kell küldeni a Nemzeti Energetikusi Hálózat számára. Ebben és természetesen bármilyen más témában – legyen szó akár pályázatról, akár kivitelezési munkálatokról, akár szemléletformálási kampányokról, akciókról, rendezvényekről – szintén támogatni lehet a közintézményeket, a tényleges energiamegtakarítás elérését elősegítve.
Az energetikai tanúsítványokat is kötelező elkészíteni a vizsgált épületekre?
Ez egy gyakori kérdés ügyfeleinktől. Az épületenergetikai tanúsítványok elkészítését nem írja elő kötelező elemként a törvény. Viszont amennyiben egy épület teljeskörűen felmérésre kerül a projekt során, akkor mi mindenképpen javasoljuk a tanúsítvány elkészíttetését is.
