Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése

Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetésére kerül sor 2021. január elsejétől. A kötelezettségi rendszer kifejezetten a villamos energiát, földgázt és üzemanyagokat forgalmazókat célozza. Így újabb piaci szereplők kerülnek az energiahatékonyság célkeresztjébe. 

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer érintettjei

Az energiahatékonyság területén tett újabb jelentős lépés a 2020. december 16-án a Magyar Országgyűlés által elfogadott, az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló T13667 számú törvényjavaslat. A törvényjavaslatot a köztársasági elnök aláírta és elrendelte kihirdetését. Az elfogadott javaslat része az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása. Ezen belül az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer bevezetése Magyarországon 2021. január elsejétől. A rendszer végrehajtó hatósága a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal lesz. Az intézkedés célja, hogy a 2030 végéig teljesítendő 337,2 PJ kumulált nemzeti energiahatékonysági célkitűzéshez 90 PJ végsőenergia-megtakarítással járuljon hozzá.

A kötelezettségi rendszerben a végső felhasználók részére villamos energiát, földgázt és üzemanyagokat forgalmazóknak előre meghatározott mértékű új végsőenergia-megtakarítást kell jelenteniük évente a Hivatal felé.

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer mértéke

2021-ben a 2019-ben forgalmazott végsőenergia-volumen után 0,05%, 2022-ben a 2020-ban kötelezettség alá vont energiamennyiség után 0,1%, 2023-ban 0,3%, 2024 és 2027 között 0,5%, 2028-ban 0,35%, 2029-ben 0,15% és 2030-ban 0,05% az előírt megtakarítás mértéke.

A lehetséges intézkedések köre rendkívül széles: világítás-korszerűsítés, hőszigetelés és nyílászáró csere, használati melegvíz és fűtési rendszerek korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználása, napelemes és napkollektoros rendszerek telepítése, épületgépészeti és -felügyeleti rendszerek, de akár járműcsere programok is megvalósíthatóak az EKR keretein belül. A tervek szerint lesznek úgynevezett katalógus-intézkedések és egyedi beavatkozások. Előbbiek adminisztrációja várhatóan jóval egyszerűbb lesz, míg utóbbiaknál minden esetben energetikai auditot ír elő a jogszabály.

A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy amennyiben egy energiakereskedő nem tudja, vagy nem kívánja megvalósítani a számára előírt energiamegtakarítást, úgy kötelezettségét 50 000 Ft/gigajoule energiahatékonysági járulék megfizetésével rendezze. Ha ezt elmulasztja, úgy a Hivatal minden nem teljesített 1 GJ/év energiamegtakarítás után 70 000 forint bírságot szab ki.

Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer teljesítése

A 17/2020. (XII. 21.) számú MEKH rendelet az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtási rendeletének (122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet) módosításaival együtt az EKR rendszer végrehajtásának részletes szabályait tartalmazza. A rendelet az éves végsőenergia-megtakarítási kötelezettség megállapításához szükséges adatszolgáltatás, illetve az elért energiamegtakarítás bejelentésének tartalmát és formáját írja elő. Emellett rendelkezik az energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai audit kiegészítő kötelező tartalmi elemeiről és a Hivatal ellenőrzési feladatainak ellátásához az alternatív szakpolitikai intézkedések végrehajtó hatóságainak adatszolgáltatásáról.