Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye
Az Európai Unió 2012/27/EU energiahatékonysági irányelvében meghatározott 20%-os energiafelhasználás csökkentési vállalásoknak Magyarország is szeretne megfelelni. Ezért egy újabb, a vállalatokat energia megtakarításra ösztönző eszköz került bevezetésre 2017. január 1-től. Lehetőség nyílik ugyanis társasági adókedvezmény igénybevételére energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás megvalósítása és üzemeltetése esetén.
Mekkora adókedvezményt jelent ez?
Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség legfeljebb 30 százaléka (de legfeljebb jelen értéken 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg) lehet.
Ennek mértékét kisvállalkozások 20, középvállalkozások 10 százalékponttal tovább növelhetik.
A kötelező üzemeltetési időszak legalább 5 év, az adókedvezmény igénybevételére pedig a jogszabályi feltételek teljesülése esetén főszabály szerint a beruházás üzembe helyezését követő adóévben és az azt követő öt adóévben van lehetőség.
Milyen költségeket vehetek figyelembe?
A.) az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak,
B.) egyéb esetben az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségeként merül fel, és amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.
Mi kell hozzá?
Az általános, illetve a közösségi jogból eredő igénybevételi feltételeken felül a jogszabály előírja, hogy az adózónak az adókedvezmény igénybevételekor rendelkeznie kell egy olyan igazolással, amely alátámasztja, hogy a megvalósított beruházás energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül. Az említett igazolás kiállításának szabályairól külön jogszabály fog rendelkezni.
Mekkora megtakarítást jelent ez valójában?
Az energetikai célú beruházások nagyobb része költséges, hosszabb távon megtérülő beruházás. Gondoljunk csak az épületek szigetelésére, új kazán vásárlására, különböző célú légtechnikai rendszerek modernizálására vagy napelemek telepítésére. Ezeknek a beruházásoknak a beruházási költsége milliós vagy több tízmilliós nagyságrendet is elérheti. A megtérülési idők pedig nem ritkán 10 év felett vannak, de akár ennél hosszabb idejűek is lehetnek. Azoknál a cégekénél, melyek rendelkeznek elég nagy pozitív eredménnyel ahhoz, hogy magas összegű legyen az adófizetési kötelezettségük, a beruházás költségei már az adott évben 30-40-50%-kal csökkenhetnek, ezzel egyenesen arányos pedig a megtérülési idők is. Gondoljunk csak bele, hogy egy 20-25 millió forintos napelemes beruházásnak az 50%-át adókedvezmény formájában visszakaphatjuk és a 12-15 év megtérülési időt 6-7 évre leszoríthatjuk.
Véleményünk szerint ez egy jó ösztönző lehet azon cégek számára, melyek jó eredménnyel és magas társasági adófizetési kötelezettséggel bírnak. Ezen kívül ez az intézkedés hozzájárulhat Magyarország energiafelhasználás csökkentési vállalásainak teljesítéséhez is.