Energiahatékonysági TAO kedvezmény NAV ellenőrzés

Az idei évben a NAV elkezdte az ellenőrzéseket az energiahatékonysági TAO kedvezmény kapcsán. Sajnos az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sokan nem megfelelően érvényesítették, vették igénybe az adókedvezményt. Bár korábban mi is többször felhívtuk a figyelmet az adókedvezmény korlátaira, ezt úgy tűnik nem sokan vették figyelembe az elszámolások, auditok során. Ennek, illetve a nem megfelelően elvégzett energetikai auditok következményeivel pedig most kénytelen szembesülni a cégek. Bejegyzésünkben igyekeztünk az eddigi tapasztalatunk alapján összeszedni a legtipikusabb hibákat, melyekre érdemes (lett volna) odafigyelni.

2017-ben a vállalkozások lehetőséget kaptak, hogy energiahatékonysági TAO kedvezmény formájában csökkentsék az energiahatékonysági beruházásaik költségét. Ezek jellemzően költséges, hosszú távon megtérülő beruházások, így ez valóban ösztönzőként működhetett volna. Sajnos azonban a szabályozás nem határozta meg egzakt módon az energiahatékonysági beruházások fogalmát, és a NAV is csak egy 3 oldalas tájékoztatót adott ki jogszabály értelmezésként. Ennek, illetve a nem megfelelően felkészült “tanácsadóknak”, auditoroknak köszönhetően sok cég inkább tágan értelmezte a realizálható adókedvezmények körét, illetve mértékét. Ennek következményeivel a cégek csak most, a NAV vizsgálatok során, szembesülnek, és kénytelen különböző mértékben és összegben bírságot fizetni.

Energiahatékonysági TAO kedvezmény korlátai

1. Nem minősül energiahatékonysági beruházásnak a kiöregedett, műszaki élettartama végén járó, vagy meghibásodott műszaki berendezések cseréje. Magától érthetődik, hogy szinte minden ilyen esetben egy korszerűbb kazán, kompresszor, légtechnikai rendszer, stb. kerül beépítésre, ám nyilvánvalóan az üzembiztonság ebben az esetben a fő motiváció, és nem az energiahatékonyság.
2. Egy másik tipikus eset, hogy ha kapacitásbővítés történik, és új, korszerűbb termelő gépek kerülnek beszerzésre. Ilyenkor tévesen a teljes bekerülési érték után számoljak el az adókedvezményt. Pedig helyesen előbb meg kellene határozni, hogy a beruházásnak mekkora része az, ami az energiahatékonysághoz közvetlenül kapcsolható, és csak erre lehetne elszámolni adókedvezményt.
3. Szintén általános hiba, amikor egy jogszabályi előírás vonatkozik az adott beruházásra. Erre példa egy épület hőszigetelése vagy a világítás korszerűsítése funkció változás miatt. Ezeknél az eseteknél csak a jogszabályi követelmény értéknél jobb, energiahatékonyabb rész után vehető igénybe az adókedvezmény.

4. Napelemes beruházások kapcsán elszámolt energiahatékonysági TAO kedvezménnyel is találkoztunk. Annak ellenére, hogy ez nevesítetten el nem számolható költség a 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet értelmében.

Mi a teendő a NAV vizsgálatot megelőzően?

Ott, ahol még nem volt NAV vizsgálat, érdemes egy energetikai-, és adószakértő szemével újra átnézni ezeket a beruházásokat. Ezt követően még van lehetőség esetleg önreviziózni, mielőtt a NAV végzi el a célvizsgálatot és megállapítást tesz.