10 dolog amit az almérő rendelet kapcsán tudni kell

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2020. január 24-én hatályba lépő almérő rendelet formájában határozta meg a villamosenergia-fogyasztást pontosan nyomon követő almérők telepítési szabályait, valamint a mérés minimális követelményeit. Korábban erről mi is írtunk, most pedig összeszedtük a 10 legfontosabb dolgot, amit tudni lehet az új rendeletről.

Kik kötelezettek az almérők telepítésére?

1. A rendelet hatálya az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezetekre terjed ki.

Mik az almérőkre vonatkozó követelmények?

2. A rendelet alkalmazásában almérő az olyan, legfeljebb 3%-os hibahatár értéken belüli és legalább negyedóránkénti mérésre, valamint a mérési adatok tárolására és továbbítására alkalmas fogyasztásmérő, amely

a) az elszámolási mérő által mért villamosenergia-fogyasztás megosztására vagy

b) egyes villamosenergia-fogyasztó készülékek villamosenergia-fogyasztásának elkülönült mérésére szolgál.

Milyen fogyasztókra vonatkozik az almérő rendelet?

3. Jelenleg kizárólag a villamos-energia fogyasztók mérése szükséges az elmérő rendelet értelmében, de később ennek kiterjesztésére is sor kerülhet (gáz, távhő almérők).

4. A mérőket két ütemben kell telepíteni:

2021 január 1-ig

1. 100 kW feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezések (például: kompresszorok, motorok, szivattyúk, egyéb hajtások és technológiai berendezések)
2. 140 kW feletti névleges elektromos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezések
3. 200 kW feletti gépcsoportok (például: gép, gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, illetve épület)

2022 január 1-ig

1. 50 kW feletti névleges teljesítményű önálló villamos berendezések (például: kompresszorok, motorok, szivattyúk, egyéb hajtások és technológiai berendezések)
2. 70 kW feletti névleges elektromos teljesítményű hőtermelő és klímaberendezések
3. 100 kW feletti gépcsoportok (például: gép, gépsor, gyártósor, üzemcsarnok, illetve épület)

Érdemes már rögtön a tervezésnél a szigorúbb feltételeket teljesíteni, így egy beruházással biztosítható a hosszú távú jogszabályi megfelelőség. Ezen kívül érdemes olyan mérési, illetve energiamenedzsment rendszert választani, amelybe később más típusú almérők (gáz, távhő) is könnyedén beilleszthetőek.

Több mérési pont esetén költséghatékony megoldásként a többcsatornás mérők felszerelését javasoljuk, ugyanis ezekkel egy mérő több pontot is képes mérni, amely pontonként alacsonyabb költséget eredményez, mintha mindenhova külön mérőt kellene telepíteni.

5. Az önálló villamos berendezéseknél és a hőtermelő és klímaberendezéseknél a névleges teljesítményt, míg gépcsoportoknál a beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigényt kell figyelembe venni a határértéknél.

6. Gépcsoportnak az egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések számítanak.

7. A III. kategóriába tartozó gépcsoportok vizsgálatakor az I. és II. pontok alapján önállóan mért berendezések már figyelmen kívül hagyhatóak.

8.Az I.önálló berendezések és II. hőtermelő és klímaberendezések közül az almérő telepítési kötelezettség alól kivételt képeznek azok a berendezések, amelyek üzemideje a tárgyévet megelőző három év átlagában az 1000 üzemóra/év értéket nem haladja meg. Ilyenek lehetnek tipikusan például a tűzvédelmi berendezések illetve tartalék berendezések. Javasoljuk, hogy a kivételek legyenek alátámasztva az almérő rendeletnek megfelelő üzemóraszámláló adataival, vagy az üzemeltetői próbák jegyzőkönyveivel.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye igénybe vehető-e az almérő rendelet követelményeinek teljesítésére?

9. Alapesetben nem vehető igénybe TAO adókedvezmény, mert önmagában az almérő telepítése közvetlenül nem eredményez energiamegtakarítást.

+10. Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményének igénybevétele esetén az energetikai szakreferens alkalmazására kötelezett gazdálkodó szervezet köteles almérőt felszerelni a beruházással vagy felújítással érintett villamosenergia-felhasználási ponton, ha a beruházással vagy felújítással elért villamosenergia-megtakarítás mértéke a beépített teljesítmény és az üzemidő alapján számítással nem határozható meg.

Bármilyen további kérdéssel forduljon hozzánk vagy partnerünkhöz bizalommal.

Szerző: Fóti Bence (az ENCO-LG Energia Kft. energetikai mérnök munkatársa)