Zöld finanszírozás

A COVID-19 járvány utáni újrakezdés egyik alappillére lehet a zöld finanszírozás. A vírus által kikényszerített lassulás, megtorpanás egyúttal lehetőséget ad a vállalatoknak, bankoknak, egyéb gazdasági szereplőknek és valamennyiünknek arra, hogy átgondoljuk a folytatást. Egy hamarosan elfogadandó új uniós szabályozás alapján a zöld finanszírozás terén már látszanak a lehetséges “fenntartható” ösvények – írja Jókuthy Laura az MNB Fenntartható pénzügyek főosztályának vezető szakértője cikkében.

De mi az a  zöld finanszírozás, és ki dönti el mi zöld?

A bankok, befektetési alapok és egyéb szereplők akkor tudják a zöld beruházásokat finanszírozni, ha megfelelő ösztönzők vannak erre. De vajon tudjuk, tudják-e mi is a „zöld”. Utóbbi tisztázására a közelmúltban elfogadtak s hamarosan kihirdetnek egy uniós rendeletet. Az ún. Taxonómiaszabályozás tulajdonképpen egy eszköz a befektetőknek, vállalatoknak, tőzsdei kibocsátóknak, s az összes gazdasági szereplőnek. Ez abban nyújt szakértői segítséget, hogy az EU egészét sikeresen átnavigálja egy alacsony karbonkibocsátású, rugalmas és erőforráshatékony gazdasággá. A rendelet a különböző befektetési termékeket (befektetési alapok, befektetéssel kombinált biztosítási- és nyugdíjtermékek stb.) és a portfoliókezelést szabályozza. E finanszírozási csatornákon keresztül hat az egész gazdaságra. A szabályozás összesen hat környezetvédelmi cél megvalósítását tűzte ki. Ezek a következők:

• klímaváltozás csökkentése;
• klímaváltozáshoz való alkalmazkodás;
• a víz, mint erőforrás fenntartható használata és védelme;
• körkörös gazdaság;
• szennyezés megelőzése;
• ökoszisztémák és biodiverzitás védelme.

A Taxonómia alapelve, hogy egy gazdasági tevékenység akkor tekinthető zöldnek (környezetileg fenntarthatónak), ha lényegi hozzájárulást jelent a fenti környezetvédelmi célkitűzések egyikéhez. Eközben a másik öt környezetvédelmi cél nem sérülhet jelentősen.

De miért van szükség a taxonómiára?

A pénzügyi piacokon dinamikusan növekszik a vállalatok és más szereplők által kibocsátott zöld kötvények, a bankok által kihelyezett zöld hitelek, s a fenntarthatósági jellegű befektetési alapok állománya. E tény örvendetes. De mindeddig csak laza, a piaci szereplők által kitalált definíciók határozták meg, mit is tekintettek zöldnek. A Taxonómia teljesen új helyzetet hoz, mert egy jogszabályon alapuló, ugyanakkor tudományos igényességgel kidolgozott zöld pénzügyi kritériumrendszer jön létre az EU-ban.

A Taxonómia küszöbértékei ambíciózusak, de mind szükségesek ahhoz, hogy az EU által megfogalmazott klímacélokat kellő időben el tudjuk érni. A zöld befektetések mindebben akkor tudnak érdemben segíteni, ha egyrészt finanszírozási kedvezményekkel, ösztönzőkkel (pl.: energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye) segítik őket, másrészt, ha az egyre tudatosabb befektetői kereslet is fokozódó nyomást helyez a vállalatokra.
A Taxonómiának előbb-utóbb a hitelezési tevékenységre is ki kell terjednie. E nélkül – a banki hitelezés jelentősége miatt – nem reális a klímasemlegességi cél elérése. A rendelet ki is mondja: az EU tagállamainak, így Magyarországnak is, a pénzügyi termékekkel kapcsolatos pénzügyi szabályozásaikat a Taxonómia alapján kell megalkotniuk. A Magyar Nemzeti Bank az energiahatékony lakáshitelekhez kapcsolódó kedvezményes szabályozásában már a Taxonómiára épített, és a hazai vállalati hitelezésben is ezt tekinti majd alapnak.