A távhő rendszer fejlesztése Budapesten

A budapesti távhő rendszer fejlesztése folytatódik.

Az országban 2016-ban csaknem 100 településen körülbelül 216 távhőrendszer üzemelt, melyek több mint 650 ezer lakást láttak el. A távhőellátás kielégíti a lakossági, a közintézményi és az ipari szektorban a fűtés és a melegvíz hőigényét. A távhő rendszerek és -hálózatok üzemeltetői törekednek a folyamatos fejlesztésre. Így az elmúlt években több megújuló energiaforrás alapú termelőkapacitás-létesítést valósítottak meg. 2018-ban pedig további fejlesztéseket tervez a budapesti távhőszolgáltató.

A távhő rendszer negatív megítélése

Magyarországon megosztó vélemények övezik a távhőellátás fogalmát. Nem éppen az energiahatékonyság szó jut elsősorban eszünkbe, pedig a negatív megítélés elsősorban a lakótelepi fűtések rossz tapasztalataiból adódik.

Bár a távhő szolgáltatás legnagyobb vevőkörét a lakótelepi fogyasztók alkotják, az ott jelentkezett problémák elsősorban a korszerűtlen épületek és fűtési rendszer következtében jelentkeznek. A tömeges lakótelep építés alatt ugyanis a gyors, olcsó épületkialakításra törekedtek. A távhő rendszert túlméretezték, abban bízva, hogy a rohamos építkezések tovább folytatódnak. Ezen kívül az akkori alacsony áron rendelkezésre álló primerenergia nem kényszerítette ki az energiahatékony megoldások megvalósítását, így elsősorban a gyorsan és olcsón megépíthető rendszerek kialakítására törekedtek.

A negatív megítélés másik oka a távhőellátás egyedi gázfűtéssel szembeni magas költsége. Minél sűrűbben lakott területen kerül kiépítésre a távhő ellátó rendszer, a költségek annál több felé oszlanak. Így az egy főre jutó kiadás a fogyasztók számának növekedésével folyamatosan csökken. Ebből következik, hogy a távfűtés a nagy lakosságszámú, sűrűn lakott területek esetében gazdaságos. Magyarországon (főleg Budapesten) ma ezeken a városrészeken többnyire a régi építésű épületek találhatóak, melyeknek a korszerűsítése napjainkban időszerű. A felújítás során lehetőség nyílik a jelenleg egyedi fűtési rendszerrel ellátott épületek távhőellátásának kiépítésére.

A távhő ellátás valójában

A távhőellátás lényege, hogy a szükséges hőt az épületektől távol, fűtő- és erőművekben állítják elő. Majd hőhordozóközeg (forróvíz, gőz) segítségével távvezetékeken juttatják el a fogyasztók számára. Egyik előnye, hogy az ipari méretű kazánok esetében a füstgáztisztítás korszerű, szigorú előírásoknak felel meg. Így annak szennyezőanyag kibocsátása fajlagosan jóval kisebb, mint az egyedi fűtéssel rendelkező épületek esetében. Az alacsony szennyezőanyag kibocsátás továbbá a lakóépületektől távol történik, így a lakott területek közelében nem jelentkezik lokális szennyezés.

10 000 belvárosi lakás távfűtésre történő áttérésével jelentős környezetszennyezés küszöbölhető ki. A FŐTÁV Zrt. számításai alapján ez közel 8000 tonna CO2, 47 tonna további káros anyag és 13 tonna por környezetbe jutását előzheti meg.

A korszerű, megfelelően szigetelt épületek hőigénye kisebb, mint a hagyományos épületeké. Így alacsonyabb hőmérséklet is elengedő azok felfűtésére, ezáltal a szállítási veszteségek is csökkennek. A korábbi forróvízzel ellentétben alacsonyabb hőmérsékletű vizet megújuló energiaforrások segítségével is hatékonyan elő lehet állítani.

Fejlesztési irányok

A Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV) a budapesti távhőrendszer bővítését, valamint a megújuló részarány növelését tűzte ki célul. A fejlesztés a „Kéménymentes Belváros” nevet viseli.

A bővítés alapja a szigetüzemű rendszer egyesítése gerincvezetékek segítségével. Ennek első lépcsője már 2015-ben megvalósult az Észak-pesti, valamint az újpalotai körzetek összekötésével. Ilyen stratégiai vezeték az Erzsébet hídon átívelő 2xDN600 méretű tranzitvezeték is. Ez a tervek szerint 2018. őszi határidővel készül majd el, és az V. kerület távhőellátását fogja biztosítani. Az Erzsébet hídi korszerűsítés a tervezett „körgyűrű” egyik eleme, melynek segítségével közel 37 MW hőteljesítmény tud majd bekapcsolódni a távhőrendszerbe.

A FŐTÁV Zrt. a megújuló részarány növelése céljából új (szennyvíziszap- és) hulladékhasznosító mű kiépítését is tervezi, mely a távhő földgázfüggőségét nagymértékben csökkentené. További tervek is vannak a megújuló részarány növelésére faapríték-tüzelésű forróvízkazán létesítésével. Ennek segítségével 9 millió m3/év földgáz lenne kiváltható, valamint 19 000 tonnával csökkenne az üvegházhatású gázok környezetbe juttatása.

Az említett korszerűsítéseken kívül a FŐTÁV Zrt. tervezi a távhő szolgáltatás kiterjesztését a környező települések felé, valamint a hűtési energia szolgáltatás fejlesztését is.

A távhő szolgáltatás fejlődése, valamint az épületek korszerűsítése tehát egymással szorosan összefügg. A belvárosi lakások esetében a korszerűsítés jelenleg már időszerű, így a legmegfelelőbb megoldás a távhőrendszer fejlesztésével egyidőben történő felújítások elvégzése.
A későbbiekben bemutatjuk egy belvárosi gázfűtéssel rendelkező háztömb távhőre való átállását, az ehhez szükséges korszerűsítéseket, valamint a szükséges anyagi kiadások becsült értékét.

Szerző: Ágoston Janka (az LG Energia Kft. junior energetikai mérnök munkatársa)