Az iparban, főleg raktározás, logisztika területen széles körben használnak különböző oldal-, illetve homlokvillás targoncákat anyagmozgatási feladatokra. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy a közlekedésben tapasztalt “villamosítás” a targoncák energiahatékonysága szempontjából miként jelentkezik ebben a jármű kategóriában.
A targoncákat gépeket a teherbírásuk mellett (jellemzően 1,2 – 5 tonna) a hajtásmódjuk szerint lehet megkülönböztetni:
Bár sokszor nem pusztán energiahatékonysági elvek az irányadók targonca vásárláskor, a gépek működési költsége (aminek legnagyobb része a karbantartás mellett az üzemanyag-költség) között jelentős különbségek lehetnek.
A válasz az iparágban széleskörűen használt VDI 2198 (Verband Deutscher Ingenieure) szabvány. Ennek lényege, hogy a különböző típusú targoncákkal ugyanazt a szabványosított munkafolyamatot hajtják végre, miközben mérik az üzemanyag-felhasználást. A VDI 2198 szerinti ciklus a következőképpen néz ki:
A targonca az 1. pontból indulva az A helyen 2 m-re felemeli, majd leereszti meghatározott tömegű rakományát, majd tolatva a 2; majd a 3. irányokból megközelíti a B pozíciót, ahol megismétli az előbbi műveletet, mielőtt a 4. irányban visszatér a kiindulási pozícióba. A valóságban persze sokszor nem ilyen intenzív a targoncák munkavégzése, viszont ez a modellezett munkafolyamat jó alapot ad az összehasonlításhoz.
A magukra valamit is adó gyártók katalógusaikban megadják ezt a VDI ciklus szerinti óránkénti energiafogyasztást, villamos energia esetében kWhe/h, még pb gáz és gázolaj esetében liter/h mértékegységekben. Ez az energetikai auditok során szerzett tapasztalataink alapján a következő értékeket veszi fel:
Az eltérő használati értékű energiahordozókat az energiahordozókat a felhasználásukkal elfogyasztott primerenergia-mennyiség alapján lehet korrekt módon összevetni.
Ehhez a villamos energia esetében a magyar villamosenergia-rendszerben 40 % termelési továbbá 0,4 kV-ig további 9 % szállítási veszteséget alapul véve, továbbá a pb gáz fűtőértékét 12,778 kWhü/kg-nak, még a gázolajét 9,783 kWhü/kg-nak véve a VDI ciklus szerint az alábbi primerenergia-fogyasztások adódnak:
Látható, hogy a villamos targoncánk primerenergia-fogyasztása kevesebb mint fele a másik két hajtásmódénak.
Az óránkénti CO2 kibocsátás a következőképpen alakul (villamos energia: 0,365 kg/kWhe, pb gáz: 2,849 kg/kg, gázolaj: 2,64 kg/liter).
Az elektromos hajtás itt a másik kettő átlagának durván egyötödét mutatja.
Energiaköltségek tekintetében a különbség még látványosabb (villamosenergia-ár + fogyasztással arányos egyéb díjak nettó: 25 Ft/kWhe, pb gáz ár nettó: 501 Ft/kg, gázolaj ár nettó 323 Ft/liter árakkal számolva).
Itt a különbség már egy nagyságrend a villamos hajtás javára. Látható tehát, hogy új targonca beszerzésénél érdemes megfontolni az elektromos típus vásárlását. Igaz, hogy plusz költségként felmerül a töltőberendezés vásárlása, valamint az elöregedett akkumulátorok időszakos cseréje, a különböző internetes kalkulátorok (például: http://convert2electric.com/calculate/) még ezekkel együtt is nagyságrendileg 30 % teljes fenntartási költségmegtakarítást hoznak ki a villamos hajtás javára.
A villamos hajtás energia- és költséghatékonysága tovább növelhető a korszerű „okos” töltők használatával, amik javítják a töltés hatásfokát, megfelelő töltési ciklussal meghosszabbítják az akkumulátor élettartamát.
Ezen kívül a fenti igazolás alapján új elektromos targoncák beszerzésénél is érdemes igénybe venni az energiahatékonysági társasági adókedvezményt is.
Szerző: Domján Sándor (az ENCO-LG Energia Kft. energetikai szakreferense, energetikai mérnök, munkatársa)