Mi az okosépület-mutató és miért van rá szükség?

Az Épületenergetikai Direktíva módosítása (2018/844/EU) az épületfelújítások és a fejlett technológiájú rendszerek alkalmazásának elősegítésével a szektor modernizálását célozza meg. Egyik központi eleme az intelligens rendszerek épületekben történő alkalmazásának ösztönzése. Ennek keretén belül előírta egy egységes értékelőrendszer létrehozását, mely az okosépület-mutató (SRI) fogalmának bevezetésével az épületek intelligens fejlesztésekre való felkészültségét minősíti.  

Az Európai Unióban a teljes energiafelhasználás mintegy 40%-át az épületek energiafogyasztása teszi ki. Ezért a szektort érintő fejlesztések nagyban hozzájárulhatnak az energiahatékonysági és környezetvédelmi célkitűzések megvalósításához. 

Az épületek energiahatékonyság-növelésének ösztönzésére az EU megalkotta az Épületenergetikai Direktívát (2010/31/EU). A direktíva célul tűzte ki a magas energiahatékonyságú és az alacsony károsanyag-kibocsátású épületállomány létrehozását 2050-ig, illetve a megfelelő mennyiségű információ és stabil háttér biztosítását a befektetői, illetve az energia- és pénzügyi megtakarításokkal kapcsolatos fogyasztói döntések meghozatalához. Az okosépület-mutató létrehozásának célja az intelligens épületek és a bennük működő rendszerek, funkciók előnyeinek kézzelfoghatóbbá tétele az épületet használók számára.

Az intelligens épületekben komplex épületautomatizálási rendszer működik, mely

• alkalmazkodik a felhasználók és a közmű hálózatok mindenkori igényeihez,
• monitorozza az épületen belüli és kívüli állapotot,
• és a különböző rendszereket úgy szabályozza központilag, hogy azok együttesen a leghatékonyabb üzemet eredményezzék. 

Az Okosépület-mutató egy eszköz az épületek technológiai felkészültségének értékeléséhez. Megmutatja, hogy a vizsgált állapot milyen mértékben közelíti meg a megvalósítható legfejlettebb technológiájú rendszert. Minél magasabb az érték, annál intelligensebbnek mondható az épület. A mutató meghatározása során alkalmazott metódus segítségével feltérképezhető, hogy milyen szempontokat szükséges figyelembe venni, az épületek technológiai fejlesztése esetén. 

A 2020 júniusában elkészült tanulmány alapján az SRI meghatározása az épülethasználókkal, kapcsolódó hálózatokkal történő interakció, illetve a működés energiahatékonysága alapján történik. 

Az Okosépület-mutató számításának alapelvei

A mutató számítása hét hatáskategória szerint történik:

1. energiamegtakarítás,
2. karbantartás és hibák előrejelzése,
3. komfort,
4. kényelem,
5. egészség és jólét,
6. épülethasználók tájékoztatása,
7. villamosenergia-hálózattal történő interakció rugalmassága és energiatárolás. 

A tanulmány az épület meglévő és lehetséges intelligens szolgáltatásait kilenc területre sorolja:

1. fűtés, 
2. használati–melegvíz (HMV),
3. hűtés,
4. szellőzés,
5. világítás,
6. épülethatároló szerkezetek,
7. villamosenergia,
8. elektromos járművek,
9. monitorozás és szabályozás. 

Az egyes területeken (pl.: fűtés) belül több különböző tényező vizsgálható (pl.: fűtésnél a hőtermelők, hőleadók, stb.). Ezek adott, releváns hatás (pl.: energiamegtakarítás) szerinti értékelése az alábbi:

(Elért pontszám/Adott épülettípusban elérhető maximális pontszám) %

(A pontszámokat a dokumentum 0-4-ig adja, ahol 0 a legrosszabb, 4 pedig a lehető legintelligensebb technológiai megoldás.) 

A számítási metódust az alábbi ábra foglalja össze. Az épületek tervezésénél már mi is számolunk a mutatóval.

Szerző: Németh Mónika (az ENCO-LG Energia Kft. energetikai mérnök munkatársa)