Légkezelés és vírusvédelem

A légkezelés, nyáron pedig kifejezetten a klímaberendezések megfelelő üzemeltetése kulcskérdés a COVID-19 járványügyi helyzetre tekintettel. Ezért rendhagyó módon az energiahatékonyság mellett picit mi is foglalkozunk ezzel a témával. A COVID-19 miatti járványügyi készültség enyhítésével ismét kinyithattak a vendéglátóhelyek. Budapesten eleinte csak a teraszokon és kerthelyiségekben, vidéken viszont már a belső terekben is fogadhatnak vendégeket. A korábbi szabályok enyhítése mellett azonban a Kormány újabb óvintézkedéseket vezetett be, amik biztosítják a vírus féken tartását a nyitás után is.

A légtechnika, légkezelés területén mely berendezésekre vonatkoznak a vírusvédelmi intézkedések?

A Magyar Közlönyben május 16-án jelent meg a 213/2020. kormányrendelet, a hűtő- és fűtőberendezések veszélyhelyzeti üzemeltetéséről. A rendelkezés kimondja, hogy a vendéglátó üzletekben kizárólag a külső levegő beszívással rendelkező hűtő-fűtő berendezés használható, az általánosan elterjedt és a háztartásokban használt belső levegőkeringetésű berendezések használata tilos. Ez alól kivételt képeznek a hűtést igénylő nyersanyagok tárolására szolgáló helyiségek, valamint az UV-sterilizáló technológiával ellátott berendezések.

Magyarországon a legtöbb vendéglátóhelyen a háztartásokban elterjedt osztott rendszerű split klímát használnak légkondicionálásra. Ez egy beltéri és egy kültéri egységből áll. A kettő között nincs légtechnikai kapcsolat. Vagyis a beltéri egység a helyiség levegőjét keringteti, amit a kültéri egységben lehűtött hűtőközeg egy hőcserélőn át hűt le. Mivel ez a megoldás folyamatos légkeverést biztosít a belső térben, így segíti a kórokozók terjedését, növelve ezzel a fertőzésveszélyt. Az UV-sterilizálóval ellátott beltéri egységek kiküszöbölik ezt a problémát, sőt némileg tisztítják is a helyiség levegőjét (habár nem ismerjük ezek hatásosságát a COVID-19 vírussal szemben). A rendelet alapján nem használhatók a mennyezetre szerelt vagy álló ventilátorok sem, mivel ezek is a helyiség belső levegőjét keringtetik.

Viszonylag kevesebb épület és vendéglátóhely rendelkezik olyan légkezelő berendezéssel, ami 100%-ban kültérből szívja be a levegőt. Ezek külön légcsatornázást igénylenek, valamint a belső keringetésű rendszereknél nagyobb hűtési teljesítménnyel bírnak, mivel a beltéri hőmérsékletnél általában melegebb levegőt kell a kívánt mértékben lehűteniük. Az ilyen berendezések legtöbbször önálló épületgépészeti rendszerként az épület szerkezetének építésekor kerülnek beépítésre. A piacon kevesebb a mobil vagy kompakt, utólag beépíthető külső levegőt beszívó hűtő-fűtő berendezés. Ez a trend persze megváltozhat. Főleg mivel a vészhelyzeti állapot után is fontos szempont marad a fertőzések elleni óvintézkedés, ami meghatározza egy vendéglátóhely, vagy bármilyen nyilvános közösségi tér szolgáltatási színvonalát.

Milyen energiahatékonysági vonatkozása lehet a légkezelésnek, légtechnikának?

A klímaberendezések mellett – a légtechnika részeként – fontos megemlíteni a megfelelő szellőztetés fontosságát. Ez biztosítja a folyamatos légcserét, csökkentve ezzel a fertőzésveszélyt. A nyári kánikula idején persze ez a módszer csökkenti a komfortérzetet. Ugyanakkor klimatizálás helyett a friss levegős szellőztetés energiatakarékos, környezetbarát és egészséges megoldást jelent.

Természetesen itt is megemlítjük, hogy a megfelelően megválasztott szigetelési és árnyékolási technikákkal csökkenthetjük a lakás túlmelegedését, és így a légkondicionálás használatát. Ezen kívül a légtechnikai, légkezelési-, klímaberendezések kiválasztásánál is fontos szempont az energiahatékonyság. Az energiacímkézés segít az igényeknek megfelelő, és a minél energiahatékonyabb berendezés kiválasztásában.

Szerző: Domján Sándor és Túri Tímea (az ENCO-LG Energia Kft. energetikai mérnök munkatársa)