Az ipari ingatlanok energiahatékonysága fontos kérdés. A bérbeadási céllal épített hazai ipari ingatlanok csupán harmada, mintegy 2,1 millió négyzetméternyi raktár, csarnok és logisztikai központ tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek.
Magyarországon jelenleg kb. 2,1 millió négyzetmétert tesz ki a bérbeadási céllal, jellemzően 2000 után épített modern és energiahatékonysági szempontból is korszerű ipari ingatlanállomány. Ezzel a lakosság arányához viszonyítva — Csehország után, de Lengyelország előtt — ezüstérmesek vagyunk Közép-Európában. Az úgynevezett régi ipariépület-állomány méretét nagyon nehéz megbecsülni. Vélhetően 4 millió négyzetméter, vagyis kétszer annyi, mint a modern épületek alapterülete.
„Az ipari ingatlanoknak elsősorban jövedelemtermelő funkciója van, amelyben meghatározó szerepet tölt be az ingatlan energiahatékonysága, hiszen nem mindegy, hogy az ipari ingatlanok bérlői, vagy tulajdonosaik a megtermelt jövedelem mekkora hányadát kénytelenek fűtésre vagy hűtésre fordítani” — mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Kijelenthető tehát, hogy az ipari ingatlanok energiahatékonysága versenyelőnyt jelent, az újra emelkedésnek indult energiaárak idején, ezen egy vállalkozás sikeressége is múlhat” —tette hozzá a szakember.
Egy korszerű, acélvázas ipari ingatlan oldalfalán ma már nem ritka a 20-25 cm vastagságú tűzálló kőzetgyapot szigetelés, tetején pedig a 25-30 cm vastagságú, lépésálló kőzetgyapot szigetelés sem. Ezekkel az épület a legszigorúbb energiahatékonysági normáknak is megfelel. Egy ilyen, megfelelő vastagságú szigeteléssel rendelkező ipari épület fajlagos üzemeltetési költsége akár 40-50 százalékkal is kisebb lehet, mint egy nem szigetelt, korszerűtlen ipari épületé.
A Knauf Insulation és a Raktár.info felmérése rávilágít arra is, hogy az ipari ingatlanok energiahatékonysága közötti különbségek a bérleti díjakban is megmutatkoznak.
A magas belvárosi irodabérleti díjak miatt egy új trend van kialakulóban. Egyre több vállalkozás hagy fel a külön belvárosi irodaközponttal és dönt úgy, hogy irodáját a raktáron belül alakítja ki. Ez főleg a kisebb és közepes vállalatokra jellemző. Ezek még akkor is élnek ezzel a lehetőséggel, ha a munkatársak egy részének többletutazást jelent a belső kerületek helyett a külvárosba vagy az agglomerációba kijutni. Ez a trend az ipari ingatlanok energiahatékonyságának kérdését is új dimenzióba helyezi. Azokat így a téli hidegek és a nyári melegek okán még fontosabb megfelelő, a nagy hőingadozást megakadályozó szigeteléssel ellátni.
Az energetikai auditok, valamint az energetikai szakreferensi tevékenységünk során mi is hasonló következtetésre jutottunk. Viszont a meglévő épületek energiahatékonnyá tétele jelenleg nem kecsegtet túl jó megtérüléssel. Ez még a jelenlegi emelkedő energiaáak mellett is 10 év felett van.