Egy energiafüggetlen település gondolata

Egyre inkább foglalkoztat bennünket az a gondolat, hogy létrehozható-e energiafüggetlen település Magyarországon? És bár vannak már kezdeményezések, ám véleményünk szerint az általunk helyesnek vélt útra még egyik település sem lépett. 

Szeptember 26-án részt vettünk a MEHI meghívására egy konferencián. Ennek témája az energiahatékonyságban lévő lehetőségek volt az önkormányzatok számára. De vajon milyen koncepció mentén érdemes elindulnia egy településnek, ha idővel szeretne teljesen energiafüggetlenné válni?

A konferencián alkalmam nyílt beszélni Güssingről. Ez mindig egy jó példa a szomszédból arra, hogy az energiahatékonyság, illetve a megújuló energia hogyan képes a gazdaságot élénkíteni, munkahelyeket teremteni és megváltoztatni egy adott település vagy régió szemléletét és életét. És nem utolsó sorában, hogy tud egy települést energiafüggetlenné, sőt a régiót ellátó energiatermelő központtá tenni. Sajnos ami Ausztriában egy 30 éve tartó projekt, az még nálunk mindig csak egy vízió.

De milyen is egy energiafüggetlen település?

A legegyszerűbb definíció, hogy az energiafogyasztók saját maguk képesek befolyásolni az energiaellátási rendszert, meghatározzák annak méretét, típusát és az energiatermelés jellegét, időbeli alakulását is.

Az első és legfontosabb  lépés, – ami nálunk eddig mindenhol elmaradt – a maximális energiatakarékosságra és energiahatékonyságra való törekvés. Ha ez mind az energia előállítása, elosztása és felhasználása során igaz, akkor azzal minden más intézkedésnél hatásosabb, olcsóbb, környezetbarátabb megoldást találhatnánk az energiakérdés kezelésére. Az intézkedések eredményeként pedig jelentős mértékű azonnali környezeti, gazdasági és társadalmi hasznok realizálódhatnának.

Az energiahatékonyság települési szinten minden területet érint. Így nem elég az önkormányzati épületek szigetelését megoldani, hanem legalább ilyen fontos a lakóépületek, jellemzően a családi házak, energetikailag korszerűvé tétele. De nem maradhatnak ki sem a helyi közlekedés, sem pedig a helyben termelő vállalatok. Ezek együtt határozzék meg a település energiafogyasztását. És erre (továbbá egy 5-10-20 éves jövőbeni állapotra) kell méretezni az energiahatékony energiaellátást, valamint az elosztást.

Így mindenképpen részleges megoldásnak tekinthető a minél nagyobb napelemfarmok telepítése egy település mellé. Persze egy energiahatékonyan működő település villamos-energia ellátáshoz napelemek telepítése jó megoldás lehet. A hőtermeléshez viszont egyértelműen valamilyen biomassza vagy geotermiát alkalmazó megoldás lehet javasolt. Ez nagyban függ a földrajzi, geológiai adottságok mellett a helyi gazdaság adottságaitól is.

Biomassza

És mit kezdünk a többletként megtermelt energiával? Érdemes tárolni, a hálózatba visszatáplálni vagy esetleg értékesíteni? Az EU új – reményeink szerint hamarosan megjelenő – “Téli energia csomagja” minden eddiginél jobban kinyitja a piaci szereplők előtt az energiaértékesítés lehetőségét. Így a megújuló energiák hálózatba visszatáplálásán kívül ideje a településeknek is elkezdeni foglalkozni az energiakereskedelem gondolatával.

Összefoglalva a leírtakat egy energiafüggetlen település nem csak napelemek vagy biomassza erőmű létesítését jelenti egy település határában. Ennél jóval bonyolultabb projekt egy ilyen település felépítése, de gazdasági és társadalmi haszna is jóval nagyobb. Ha van olyan település, amely esetleg elindulna ezen az úton, akkor nagyon szívesen támogatjuk szakmai tapasztalatunkkal.

A szerző Ősz András, energiagazdálkodási szakközgazdász, az LG Energia Kft. ügyvezetője