Az önkormányzatok fűtési és energiahatékonysági körképe

A WWF Világ Természeti Alap Magyarország Alapítvány, a hazai Föld Órája esemény főszervezője, 2017-ben a kampányának középpontjába az energiahatékonyságot állította az észáz Ennek keretén belül felmérést végeztek a magyarországi önkormányzatok körében.

Ennek eredményeiről a weboldalukon közzétett összefoglalóban számolnak be, de mi is adunk egy rövid összefoglalást. A felmérést elektronikus kérdőív formájában végezték, melyet összesen 701 önkormányzat töltött ki. Ez az önkormányzatok 22 %-át, a lakónépesség 25,8 %-át jelenti.

A felmérés négy témakör köré épült:

1. Az önkormányzati épületek energiafelhasználása, hőszigeteltsége, beruházások, fejlesztések;
2. Az energiaszegénység mértéke és az önkormányzatok hozzáállása az energiaszegénységhez;
3. Helyi fejlesztési törekvések (fűtéskorszerűsítés, hőszigetelés);
4. Távhőfelhasználás helyzete és hajlandóság távhőre való átállásra.

A felmérés feldolgozásával a következő megállapításokra jutottak:

1. A saját tulajdonú épületek energiafelhasználását az önkormányzatok 68 %-a követi nyomon. Ezek kétharmada azonban csak a havi, vagy ritkábban érkező számlák alapján, amik sokszor nem mutatnak arányos képet a fogyasztásról.
2. Az épületek egyharmadán semmilyen hőszigetelés nincsen, 70 %-uk közepes, vagy annál rosszabb állapotú. A nyílászárók esetében ez az arány 50 %.
3. A hőtermelők és fűtési rendszerek 10 %-a nagyon rossz állapotban van, az állomány 40 %-a kapott jó, vagy nagyon jó minősítést. A felhasznált energiahordozó 80 %-ban földgáz. A maradék felét a biomassza teszi ki. A hőszigetelés és fűtéskorszerűsítés forrása 66, illetve 75 %-ban pályázat.
4. A válaszadók 99 %-a figyelemmel kíséri a pályázati lehetőségeket, viszont 60 %-uk pályázott már sikertelenül. A pályázatokon kívül saját forrás, vagy hitel a leggyakoribb finanszírozási forma.
5. Az önkormányzatok 78 %-ánál a településen élők nagyobb csoportjának gondot okoz a fűtésszámla kifizetése. Azt nem közlik, hogy a nagyobb csoport átlagosan a lakosság hány %-át érinti. Leginkább a déli és keleti országrészek érintettek. Az önkormányzatok 60 %-a tud segíteni a nehéz helyzetben lévőknek, elsősorban szociális tűzifa pályázatok és lakhatási támogatások formájában.
6. A biomassza tüzelés magas aránya maga után vonja a légszennyezést. Az önkormányzatok mindössze 5 %-a nem tapasztalt fűtésből eredő légszennyezettséget, több, mint 50 %-uknál közepes, illetve súlyos a légszennyezettség. Ebben szerepet játszik az is, hogy főleg a helyvidéki területeken szociális tűzifa helyett szenet, vagy lignitet osztanak az olcsóságuk miatt. A lignit magas kéntartalma miatt különösen rossz megoldás annak otthoni környezetben tüzelése.
7. Az önkormányzatok fele végez valamilyen szemléletformálási tevékenységet energiahatékonysági témakörben (előadások, plakátkampány, ingyenes tanácsadás, kamatmentes hitel). Csupán ötödük foglalta stratégiai dokumentumba a fűtéskorszerűsítést, és a hőszigetelést.
8. Az önkormányzatok 5 %-ánál van távfűtés, további 3 %-nál csak a saját épületeknél. Ha lenne rá pályázati forrás, 16 %-uk kiépítené a rendszert. A távfűtés létjogosultságát a helyben lévő kiaknázható megújuló energiaforrás, vagy hulladékhő, illetve a sűrű beépítettség teremti meg. A távfűtőművekben a konvencionális tüzelőanyagok nagyobb teljesítmény esetén jobb hatékonysággal tüzelhetők el, továbbá a légszennyezés nem elosztva, hanem egy helyen keletkezik, a forrás jobban kontrollálható, nagy méretben gazdaságosak a különböző füstgáztisztító technológiák.

Véleményünk szerint elég kedvezőtlen a helyzet, mely ismét rávilágít magyar lakásállomány korszerűtlen energetikai állapotára. Ezért 2018-ban mi is aktívan keresni fogjuk a lehetőségét annak, hogy ezen a problémán enyhítsünk.

Részletek jövőre….