A tüzelőberendezések emissziós követelményeinek szigorodása

Újfent szigorodó határértékek, ezúttal a tüzelőberendezések emissziós követelményei szigorodtak. Egyre nagyobb problémát jelent a fűtőkészülékek jogszabályoknak való megfelelése? 

Az Európai Unió területén használt, 400 kW alatti hőteljesítményű fűtőkészülékek forgalomba hozatali és üzembehelyezési követelményeit a 813/2013/EU és a 814/2014/EU rendeletek határozzák meg.  

A rendeletekkel kapcsolatos első jelentős határidő 2015. szeptember 26. volt. Ekkortól szigorodott ugyanis a szezonális helyiségfűtési hatásfokra vonatkozó követelmény. A lakossági, kisvállalati léptékben legelterjedtebb 70 kW-nál kisebb hőteljesítményű helyiségfűtő és kombiált melegvízkazánok esetében a szezonális helyiségfűtési hatásfoknak (az egy fűtési szezon alatt szolgáltatott hőenergia és az ehhez felhasznált földgáz tüzelőhő hányadosa) meg kell haladnia a 86 %-os értéket. Ez a gyakorlatban csak korszerű kondenzációs kazánokkal teljesíthető. Tehát ez az oka, hogy három éve már csak ilyen rendszerű gázfűtőkészülékeket szabad forgalomba hozni. Haladékot eddig csak a gravitációs gyűjtőkéménnyel rendelkező társasházak kaptak, ám 2018. szeptember 26-tól rájuk is vonatkozik a szigorítás. 

Ezek a hatásfok követelmények tovább szigorodtak 2017. szeptember 26-val az elektromos kazánokra, a kombikazánokra és a hőszivattyúkra vonatkozóan. 

A következő határidő azonban nem a hatásfokkal, hanem a berendezések NOx kibocsátási határértékével kapcsolatos. A rendelet összesen 10 fűtőkészülék-kategóriára határoz meg határértéket mg/kWh mértékegységben, vagyis a kibocsátást a felhasznált tüzelőanyag égéshővel (Gross Calorific Value) számított energiatartalmára vonatkoztatja. A határérték gázkazánokra 56 mg/kWh. A kondenzációs kazánok a kivitelüknél fogva a hagyományos gépeknél alacsonyabb nitrogén-oxid kibocsátás mellett üzemelnek, amit főleg az égési hőmérséklet alacsonyabban tartásával érnek el. 

Otthonuk fűtési rendszerének korszerűsítését sokan ma is kondenzációs kazán beépítésével végzik. Amennyiben a régi kazán elromlott, pótlására nincs is más alternatíva a gáztüzelés megtartása mellett. Fontos azonban megjegyezni, hogy kondenzációs kazánok nem működnek az egész fűtési szezonban ténylegesen kondenzációs üzemmódban. A megfelelő működéshez a füstgázt kellően le kell tudni hűteni, ezért kiemelten fontos, hogy a fűtési rendszer alacsony hőfokú legyen, vagyis megfelelő hőleadást biztosítson alacsony vízhőmérsékletek mellett. A legjobb eredmény padló-, fal-, esetleg mennyezetfűtésekkel érhető el.  

Adott esetben az új kondenzációs kazán beépítésének magas költségei miatt jó alternatíva lehet a hőszivattyú beépítése, illesztése a meglévő fűtési rendszerhez. A levegő-víz hőszivattyú telepítése nem jár bonyolult engedélyezési eljárással, ára manapság már összemérhető a gázkazán, kéményátalakítás, engedélyeztetés költségeivel. A villamos energiát közvetlenül hővé alakító villamos fűtéssel ellentétben pedig az üzemeltetési költségek sem lépik túl a gázkazánét, főleg, ha kedvezményes áramtarifát (úgynevezett „H” tarifát) veszünk igénybe az üzemeltetéshez. 

De honnan tudhatjuk, hogy a kiszemelt készülék megfelel a követelményeknek?

A készülékekről kötelezően adandó termékinformációkat szintén a fenti rendeletek szabályozzák. Ezen kívül az előírásoknak megfelelő termékek EpR (Energy related Product) minősítést kapnak. Az új rendszer kiépítésénél vagy a meglévő korszerűsítésénél – akár energiahatékonysági hitel igénybevétele esetén – mindenképp figyeljük az energiacímkét, így nem érhetnek minket meglepetések.

Szerző: Domján Sándor (az LG Energia Kft. energetikai mérnök munkatársa)