Új követelményszintek az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásában

Új követelményszintek lépnek életbe az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról és tanúsításáról szóló TNM, illetve kormányrendeletek szerint. Az energetikai tanúsítások kereteit, tartalmát két jogszabály határozza meg.

Ezek egyrészt a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról (a továbbiakban: TNM rendelet), másrészt az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet (176/2008. (VI. 30.), a továbbiakban: kormányrendelet).

A TNM rendelet három követelményszintet definiál a következő jellemzőkre vonatkozóan:

1. A határoló- és nyílászáró szerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezői;
2. A fajlagos hőveszteség-tényező;
3. Az összesített energetikai jellemző.

Ezen jellemzőkre a következő követelményszintek adottak, melyeket a TNM rendelet adott mellékletei fejtenek ki (a növekvő melléklet szám egyre szigorodó követelményszintet jelent):

• 1. melléklet: általános követelményszint;
• 5. melléklet: költségoptimális követelményszint;
• 6. melléklet: közel nulla energiaigényű követelményszint.

A TNM rendelet 6. §-a határozza meg, hogy mely követelményszinteket mikortól kell alkalmazni. Fontos határidő volt 2018. január 1. ugyanis ekkortól lépett életbe a költségoptimális követelményszint az átlagos hőátbocsátási tényezőre és a fajlagos hőveszteség-tényezőre vonatkozóan. Ez mind új épület építése, mind pályázati, vagy egyéb forrásból megvalósuló felújítás esetén érvényes hatósági és nem hatósági épületekre egyaránt.

Felújítás, bővítés esetén a következők a mérvadók:

• Az átlagos hőátbocsátási tényező 5. mellékletben foglalt követelményei a felújítással érintett épületszerkezetekre vonatkoznak;
• A költségoptimális követelményszint egyéb követelményei (II-III.) jelentős felújítás (a határoló szerkezetek legalább 25 %-át érintő felújítás), vagy az épület hasznos alapterületének 100 %-át meghaladó mértékű bővítés esetén lépnek életbe (nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének, vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik).

Az összesített energetikai jellemzőre már 2016. január 1. óta a 6. mellékletben megadott követelmények az irányadók minden esetben. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az 1. és az 5. melléklet az összesített energetikai jellemző követelményértékét is a tanúsított épület, vagy önálló rendeltetési egység lehűlő felület/fűtött térfogat (A/V) arányának függvényében határozta meg, csak úgy, mint a fajlagos hőveszteség-tényezőnél, azonban a 6. melléklet már az épület rendeltetése szerint (lakó-, iroda- és oktatási épületek) határoz meg egy-egy fix követelményszintet.

A következő jelentős szigorítás értelmében 2019. január 1. után a hatósági épületeknek, 2021. január 1-től pedig minden használatba vételre kerülő épületnek meg kell felelnie a költségoptimális követelményszintnek mindhárom jellemző vonatkozásában.

A fent leírtakat a következő táblázat foglalja össze közérthetőbben:

Az épület energetikai jellemzőit, amennyiben nem rendelkezik hatályos – az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti – energetikai tanúsítvánnyal, tanúsítani kell új épület építése, meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bérbeadása, illetve 250 m², vagy ennél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén.

Amennyiben hiteles energetikai tanúsítványt kíván készíttetni, társaságunk készséggel áll rendelkezésére.