Korábban már mi is írtunk az energetikai szakreferens szolgáltatás gyakorlati alkalmazásáról, most néhány újabb – a MEKH által összeszedett – kérdést ás választ ajánlunk az erre kötelezettek figyelmébe.
Az energetikai szakreferensre az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban Ehat. tv.), az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban Ehat. vhr.), illetve a nagyvállalatok és az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek energia-felhasználásának mértékére, valamint energiamegtakarítására vonatkozó adatszolgáltatás rendjéről szóló 2/2017. (II. 16.) MEKH rendelet vonatkozik.
Az energetikai szakreferens igénybevételére a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. §-a szerinti az a gazdálkodó szervezet köteles, amelynek a tárgyévet megelőző 3 évben az éves energiafelhasználásának átlaga meghaladja a 400 000 kWh villamos energiát, vagy 100 000 m3 földgázt, vagy 3 400 GJ hőmennyiséget.
Az energiahatékonysági jogszabályok meghatározott energiafogyasztású gazdálkodó szervezetek számára teszik kötelezővé az energetikai szakreferens igénybevételét. Nem tesznek különbséget a gazdálkodó szervezet tulajdonosi köre szempontjából. Így állami tulajdonú szervezeteknél, illetve a közintézmények és a költségvetési szervek egy részénél is kötelező az energetikai szakreferens igénybe vétele.
Ha a gazdálkodó szervezet kevesebb mint 3 éve kezdte meg működését, akkor a törtidőszakra vonatkozó fogyasztási adatait kell éves szintre vetíteni és ez alapján az éves fogyasztási átlagot megállapítani.
Amennyiben a PB-gáz és a gázolaj fűtési célból kerül felhasználásra, a felhasznált energiaforrásokat GJ mértékegységre kell átváltani, amelyből a hasznosított hő előállításához kötődő hőveszteség (pl. kazánveszteség) levonásával kell a hőmennyiséget meghatározni.
A jogszabály nem rögzíti kifejezetten, hogy végsőenergia-fogyasztási mennyiségekről van szó. Ezért a gazdálkodó szervezet teljes energiafelhasználását kell figyelembe venni. Tehát az energiatermelési vagy átalakítási célú energiafelhasználás is számít a kötelezettség megállapításánál.
Ha mérő (almérő, bármely fogyasztásmérő vagy számláló műszer, költségmegosztó készülék, hőmennyiségmérő stb.) felhasználásával kerül mérésre a továbbadott energia a gazdálkodó szervezetek között, akkor a továbbadott energiamennyiség figyelmen kívül marad a továbbadó gazdálkodó szervezet vonatkozásában, az energetikai szakreferens igénybevételi kötelezettség alapjául szolgáló feltételek megállapítása kapcsán.
Mérő (almérő, bármely fogyasztásmérő vagy számláló műszer, költségmegosztó készülék, hőmennyiségmérő stb.) nélkül továbbadott energia a továbbadó gazdálkodó szervezet energiafogyasztásának számít.
A vonatkozó törvényi és kormányrendeleti szintű rendelkezések nem határoznak meg összeférhetetlenségi szabályokat ugyanazon vállalkozás számára történő energetikai auditori és energetikai szakreferensi szolgáltatásnyújtással kapcsolatban.
A jogszabály előírása alapján az igénybevételt követő 30 napon belül szükséges bejelenteni az energetikai szakreferens igénybevételét. Az Ehat. tv. átmeneti rendelkezései alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nem kezdeményezi bírság kiszabását 2017. június 30-ig az energetikai szakreferens igénybevételéről szóló bejelentés elmulasztása miatt.
A bejelentés a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által közzétett MEKH_ESZAKREF elnevezésű ÁNYK-s nyomtatvány elektronikus úton történő beküldésével történik. A nyomtatvány letölthető itt. Az energetikai szakreferensi bejelentésekkel összefüggésben a jogszabály nem ír elő díjfizetési kötelezettséget.
Az energetikai szakreferensi jelentések több típusát kell elkülöníteni.
Egyrészt vannak olyan jelentések, amelyeket a szakreferens az őt igénybe vevő gazdálkodó szervezet számára készít. Ezek az alábbiak:
Ezekhez a jelentésekhez nem készül külön formanyomtatvány, tartalmi követelményeit a jogszabály rögzíti.
Másrészt a törvényi előírás alapján az energetikai szakreferens közreműködik az Ehat. tv. 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében.
Ezt a jelentést a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal számára kell teljesíteni, amely tartalmazza az éves energiafelhasználás mértékéről, valamint a megvalósult energiahatékonysági intézkedésekkel, fejlesztésekkel, üzemeltetési megoldásokkal elért energiamegtakarítási adatokat. Ezen adatszolgáltatási kötelezettség tartalmi, formai követelményeit, határidejét a Hivatal állapítja meg rendelet formájában.