Almérők alkalmazásáról szóló MEKH rendelet változás

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a szakmai visszajelzésekre és COVID-19 járványra tekintettel enyhített a kötelező almérők telepítésének kötelezettségén, módosította az almérők telepítéséről szóló rendeletét.  

Az energetikai szakreferens igénybevételére kötelezett társaságok számára írja elő a kötelezően telepítendő villamos almérők telepítési szabályait, valamint a mérés minimális követelményeit az 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet, mely 2020. január 24-én lépett hatályba. A rendeletnek való megfelelőség támogatása azóta az energetikai szakreferensek legfontosabb feladata. Néhány kérdést tisztáz ezzel kapcsolatban a 2020. július 1-től hatályos, az egyes adatszolgáltatási, műszaki és díjfizetési tárgyú MEKH rendeletek módosításáról szóló 6/2020. (VI. 29.) MEKH rendelet. A legfontosabb módosításokat, pontosításokat az alábbiakban foglaljuk össze.

Mik az almérőkre vonatkozó követelmények?

A Rendelet módosítása pontosabban meghatározza a felszerelhető mérők minimális pontossági besorolását. Eddig csupán 3 %-os maximális hibahatár szerepelt a rendeletben. Mostantól azonban a telepítendő almérőknek a 43/2016. (XI. 23.) NGM rendelet szerint legalább „B” pontossági osztályba soroltnak kell lenniük. A rendelet a legnagyobb megengedett hibát (MPE) az alábbiaktól teszi függővé: 

• Üzemi hőmérséklet; 
• Terhelőáram; 
• Egyfázisú, háromfázisú szimmetrikus terhelésű, vagy háromfázisú aszimmetrikus terhelésű mérőről van-e szó? 

Ennek függvényében a B pontossági osztály hibaszázaléka 2 %-tól 4,5 %-ig terjedhet. Így az ajánlatok bekérésekor a forgalmazóktól nem százalékos értéket, hanem a „B” pontossági osztály adott körülmények közötti teljesülésének igazolását érdemes kérni. 

A rendelet kimondja, hogy a főmérő (vagyis az elszámolási mérő) – a rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén – almérőként alkalmazható (beiktatott 4/A. §). Ezzel tisztázódott, hogy azoknál a társaságoknál, ahol a telephely egésze egy fogyasztói csoportnak minősülne, a főmérő után nem kell emiatt külön almérőt telepíteni a betáplálási pontra. Fontos, hogy a megfelelőséghez az elszámolási mérő mérési adatait legalább havi rendszerességgel le kell kérni a szolgáltatótól és nyilván kell tartani.

Változás, hogy a rendelet engedélyezi az adatgyűjtő rendszerek használatát. Vagyis már nem követelmény, hogy maga a műszer tárolja a mérési adatokat. A piacon elérhető mérőrendszerek túlnyomó része egyébként is így működik. A mérő meghatározott időközönként adatgyűjtő rendszerbe küldi az adatokat, mivel maga a műszer már csak a méretéből adódóan is korlátozott tárolókapacitással rendelkezik.

Változtak-e a határidők az almérők telepítésére vonatkozóan?

Igen, egy évvel meghosszabbítja az egy betáplálási ponton keresztül megtáplált és technológiai sorba állított berendezések vonatkozásában az almérők felszerelésére biztosított felkészülési időt. 2022. január 1-től azonban változatlanul, 100 kWe feletti teljesítmény esetén kötelező az almérő felszerelése.

A betáplálási pont alatt azt a külön áramköri védelemmel biztosított pontot kell érteni, amelyet követően az ellátandó fogyasztó berendezés(ek) beépített legnagyobb egyidejű villamos teljesítményigénye meghaladja a MEKH rendeletben meghatározott értékeket. 

A beépített legnagyobb egyidejű teljesítményigény az azonos időben bekapcsolt fogyasztói berendezések legnagyobb együttes felvett teljesítményét jelenti. 

Milyen fogyasztókra vonatkozik az almérő rendelet?

Jelenleg továbbra is kizárólag a villamos-energia fogyasztók mérése szükséges az almérő rendelet értelmében.

Összességében tehát a rendelet módosítása tisztázott néhányat az energetikai szakreferensi munkánk során hozzánk intézett leggyakoribb kérdések közül. Amennyiben cégének még nincs választott megoldása, partnere az almérők felszereléséről szóló rendeletnek való megfelelősére, vagy tanácstalan, hogy egyáltalán vonatkozik-e az ön cégére a kötelezettség, forduljon hozzánk bizalommal. 

Szerző: Domján Sándor (az ENCO-LG Energia Kft. energetikai mérnök munkatársa, energetikai szakreferens)