A kötelező energetikai audit itthon és külföldön

A nagyvállalatoknak 2015-től kötelező az energetikai audit. Hazánkban az Európai Parlament és Tanács 2012/27/EU rendelete a 2015. évi LVII. által a hazai törvénykezésbe való átültetésével jelent meg. Ezt a rendeletet az EU többi tagországának is át kellett vennie, a meglévő szabályozásokat pedig ezzel összhangba kellett hoznia. Egy EU-s tanulmányszerint a tagállamok közül 5 kivételével ezt 2015 nyaráig mind – köztük Magyarország is – megtette.

Az országok között kétféle fő különbség figyelhető meg: az auditra kötelezett vállalatok köre, a nagyvállalati státusz különböző meghatározása miatt, és az auditokra előírt kötelező tartalom, a különböző bevezetett kivételek miatt.

A 28 tagállamból 16 pontosan az EU nagyvállalati definícióját (250 főnél több munkavállaló, vagy az éves árbevétel 50 millió eurónál nagyobb, és az éves mérlegfőösszeg értéke 43 millió eurónál nagyobb) vette át, köztük Magyarország is. De például Dániában és Svédországban a három feltételnek egyszerre kell megfelelni, így itt olyan vállalatok is mentesülhetnek az audit kötelezettsége alól, ahol például 250 főnél több az alkalmazotti létszám. Ezzel szemben Szlovénia alacsonyabb pénzügyi korlátot vezetett be, így más országban kkv-nak számító vállalatok is kötelezettek az auditra. Horvátországban pedig az ott megállapított alacsonyabb kritériumokból legalább kettőnek kell megfelelni a nagyvállalati státuszhoz. Ezek következtében jelentős különbségek lehetnek országonként az auditálandó vállalatok számában.

Az alábbi ábrán a becsült maximum látható, hazánkban 4000-7000 közöttire teszik a nagyvállalatok számát. A gyakorlatban mi azt tapasztaltuk, hogy maximum csak 1000-1200 vállalat lehet, akik ténylegesen energetikai auditot szeretnének készíttetni. A különbség adódhat az előzetes becslés pontatlanságából, vagy abból, hogy sok vállalat nincs tisztában vele, hogy egy külföldi nagyvállalat hazai leányvállalataként is köteles lehet az auditáltatásra, esetleg az anyavállalatok auditja kiterjednek az itteni leányvállalatokra is, így ők nem jelennek meg a piacon.

Az audit alól általában akkor adnak kivételeket, ha valaminek az energiafogyasztása elhanyagolhatóan kicsi a vállalat egészéhez képest. Hazánkban az energiahatékonyságról szóló törvény alapján erre két lehetőség van (a törvényben jelenleg szereplő „5%-os szabály” július 1-jével kerül leváltásra):

• „a vállalkozáscsoport azon tagjának, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne és az auditálás évét megelőző 3 évben az átlagos éves összes energiafogyasztása nem éri el a 3 GWh-t, nem kell kötelező energetikai auditálást lefolytatnia
• ha a nagyvállalat energetikai alapállapot felmérése során megállapították, hogy a valamely auditálandó részterület (épületek, folyamatok és szállítás) – tárgyévet megelőző 3 év átlagában – éves energiafelhasználása az összes éves energiafelhasználás 10 százalékát nem éri el, a részterület mentesül a kötelező auditálás alól”.

Ez utóbbi kivételt alkalmazzák Ausztriában is.

Magyarországon, több másik tagállamhoz hasonlóan, nincs konkrét szabályozás arra vonatkozóan, hogy az auditba az energiafogyasztás mekkora részét kell belefoglalni, ezt az auditor maga döntheti el, az arányosság és reprezentativitás megtartása mellett. Azonban nem mindenhol van ez így, például Bulgáriában az energiafogyasztás 100%-át, Finnországban a 95%-át, Dániában és Németországban a 90%-át, Franciaországban pedig a 80%-át kell az auditba belefoglalni. Finnországban és Franciaországban engedélyezett a „mintavételes megközelítés”, azaz ha több hasonló telephellyel rendelkezik egy vállalat, akkor ezek közül elég csak néhányat felmérni és elemezni, ezek alapján pedig lehet általánosítani a többire.

Az auditok tartalmára vonatkozóan általában csak minimumkövetelmények vannak, a tartalom nincs részletesen előírva. Az auditor és az auditban közreműködő szakemberek felelőssége, hogy az egyenlő súlyozást és reprezentativitást betartva, az auditot mindig az aktuális vállalat igényeinek megfelelően, egyedileg készítsék el. Ezzel biztosítható, hogy az audit a megrendelő számára releváns információkat és a döntéshozatalt elősegítő energiamegtakarítási javaslatokat tartalmazzon a különböző nagyvállalatok széles skálája számára.