Az energiahatékonyság, az energiatudatosság és az energiatakarékosság fogalma szorosan összekapcsolódik. A mindennapi életben csak akkor válhatunk környezetünk és saját pénztárcánk szempontjából kíméletessé, ha a három fogalmat együttesen építjük be a mindennapjainkba.

Energiahatékonyság és energiatudatosság hazánkban és az EU-ban
És mi szükséges ehhez?

  • Tervezzünk,
  • gondolkodjunk,
  • és hatékonyan keveset fogyasszunk!

Az Európai Unió energiahatékonysági irányelve (2012/27/EU)

Az Európai Unió eddig soha nem tapasztalt kihívásokkal szembesül, hiszen energiaimporttól való függősége megnőtt, az energiaforrások korlátozott mértékben állnak rendelkezésre, el kell érnie, hogy az éghajlatváltozás ne haladjon meg egy bizonyos mértéket, miközben ki kell lábalnia a gazdasági válságból is. Európai UnióA fenti problémák kezelésének értékes eszköze lehet az energiahatékonyság. Az energiahatékonyságnak köszönhetően ugyanis csökken a primerenergia-fogyasztás és az energiaimport, ami javítja az Unió ellátásbiztonságát. Az energiahatékonyság hozzájárul továbbá az üvegházhatásúgáz-kibocsátás költséghatékony csökkentéséhez, és ezáltal az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez is. Az energiahatékonyabb gazdaságra való áttérés ezenkívül várhatóan felgyorsítja az innovatív technológiai megoldások elterjedését az Unióban és javítja az uniós ipar versenyképességét, ezáltal előmozdítja a gazdaság növekedését és minőségi munkahelyeket teremt az energiahatékonysághoz kapcsolódó számos ágazatban.
A Direktíva az EU 20-20-20 célkitűzésének (20% megújuló energia felhasználás-növekedés, 20% üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentés, 20% energiafelhasználás csökkentés 2020-ra) eléréséhez szükséges eszközök keretrendszerét adja, melyeket a tagállamoknak saját hatáskörben kell átültetniük a gyakorlatba. Mik ezek az eszközök és hogy valósul meg a célkitűzés Magyarországon?

 

Energetikai tanúsítás

Az Európai Unió kiemelten foglalkozik az épületek, közintézmények energiahatékonyságával, és ezért az energetikai tanúsítványt minden tagország számára kötelezővé tette. 2002. évi direktívában (Energy Performance of Building Directive) írta elő, hogy az energiafogyasztás és a környezetszennyezés csökkentése érdekében szigorúbb energiahatékonysági követelményeket kell teljesíteni a közösségi és magán épületeknek. A szabályozás célul tűzte ki, hogy minden tagországban viszonylag rövid időn belül csökkenjen az épületek energiafogyasztása. Célul tűzte ki, hogy csak nulla energiafelhasználású új épületek létesüljenek 2020 után.

Magyarországon a 176/2008. (VI. 30.) Kormányrendelet, illetve a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet kötelező érvénnyel írja elő az épületek energetikai tanúsítását és az energetikai jellemzők meghatározásának fő szabályait. E rendeletek értelmében kötelező tanúsítványt készíttetni az alábbi esetekre:

  • új épület építése;
  • meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy bérbeadása;
  • 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület.

De mi az energetikai tanúsítás? Az energiatanúsítványban az épület, lakás a következő ún. energiaosztályokba kerül besorolásra (a skálán 100% a referenciaépület energiafogyasztása):

LG Energia Kft.Természetesen a „CC” energetikai besorolás megszerzése a minimum követelmény. Az energia tanúsítvány érvényességi ideje 10 év.

Az energetikai tanúsító tevékenységet, megfelelő felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező végezheti, ha teljesítette az energetikai ismereteket tartalmazó jogosultsági vizsgakövetelményeket.

 

Miért éri meg energetikai tanúsítványt készíteni, ha a törvény szerint nem minden esetben kötelező? Egyrészt pontos képet kaphatunk ingatlanunk (családi házunk, lakásunk) energiafelhasználásáról, aminek birtokában tudatos döntést hozhatunk energiaköltségünk csökkentésére. Másrészt ingatlan értékesítésnél, bérbeadásnál fontos tényező a rezsiköltség, amelynek alacsonyan tartásával az ingatlanunk piaci értéke jelentősen növekedhet. Nem utolsó sorban pedig az uniós és a hazai támogatások előfeltétele az energetikai tanúsítvány megszerzése, de a 2013 januárjától hatályos lakásépítési (szocpol) támogatásról szóló rendelet is tartalmaz szabályokat az épületek energiafogyasztására vonatkozóan.

 

Energiahatékonyság

Európai Unió megújuló energia használata

Az Európai Unió térképe megújuló energiaforrások használata tekintetében. A legvilágosabb zölddel jelölt (Magyarország, Nagy-Britannia) országok energiafelhasználásának kevesebb, mint 5 %-a származik megújuló energiából, míg a legtöbb európai országban 5 és 20 % közötti, és csak Svédországban és Lettországban 30 % fölötti ez az arány.

Az energiahatékonyság javításának kiemelt részét képezik az épületenergetikai fejlesztések. Ma a Magyarországon felhasznált primerenergia közel 40%-át épületeinkben használjuk fel, amelynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. A megközelítőleg 4,3 millió lakást kitevő állomány legalább 70%-a nem felel meg a korszerű funkcionális műszaki, illetve hőtechnikai követelményeknek, az arány a középületek esetében is hasonló lehet.

A háztartások energiafelhasználásának közelítőleg 80%-a hőfelhasználás (fűtés, használati melegvíz, illetve főzés), amely nagyrészt vezetékes földgázzal üzemelő egyéni fűtőberendezésekkel, tűzifával, illetve közösségi távhőellátással kerül kielégítésre.

Az adatok szerint lakóépületeink zöme igen régi: több mint 60%-uk 1980 előtt épült és mindössze 10%-uk épült az elmúlt 15 évben.

Magyarország számára ma jelentős problémát okoz a magas rezsiköltség, és a jövedelmekhez viszonyítva jóval nagyobbak az energiaköltségek, mint más európai országokban. A KSH szerint az átlagos magyar háztartás kiadásainak 16%-át tették ki az energiaszámlák 2011-ben, azaz az átlag- háztartás minden hatodik forintját energiára költi. Egyes kutatások azonban ennél is többre, 20% körüli vagy e fölötti értékre teszik ezt az arányt. Ez az energiaárak két évtizedes igazodása a nemzetközi árakhoz: 1990 óta az általános inflációnál két és félszeresére nőttek az energiaárak.

Az elmúlt évek során végrehajtott lakossági energiahatékonysági programoknak köszönhetően a helyzet enyhén javuló tendenciát mutat, de még ma is egy azonos alapterületű budapesti lakás fűtési energia-felhasználása duplája egy hasonló bécsi lakásénak.

A jelenlegi finanszírozási és technológiai gyakorlat mellett az épületenergetikai felújítási programok sokszor csak 10-40%-os energia-megtakarítást eredményeznek, a ma elérhető 85%-kal szemben. Mivel egy ilyen felújított épület további komplex renoválása gazdaságtalanság, a magas költségek és egyéb nehézségek miatt évtizedekig ki van zárva, ezek a mai szuboptimális felújítások „bezárhatják” Magyarországot egy még mindig magas energiafelhasználású és CO2-kibocsátású pályára. Mindezt mérlegelni kell az épületenergetikai programok tervezésekor.

Családi házak

A családi házak esetén építőanyagtól és az épületgépészeti berendezésektől függően jellemzően F-G energetikai besorolások adódtak, ami azt jelenti, hogy a családi házak primerenergia-felhasználása alapesetben 400-500 kWh/m2év között alakul. Ezek igen magas értékek. (Összehasonlításul: az alacsony energiafogyasztású házaknál ugyanez az érték 40-50 kWh/m2év.) Legkedvezőtlenebb a kisméretű 50-es és a B30-as téglából épült falazatok hővesztesége, ezen belül rendre a villanybojlerrel rendelkező lakások primerenergia-felhasználása a legmagasabb.

Szigeteletlen, régi nyílászárókkal rendelkező családi házaknál, épületeknél a hőszigetelés és a nyílászáró-csere jellemzően 50-60%-os primerenergia-megtakarítást eredményezett. A korszerűsítések révén a családi házak zöme így B-C energetikai besorolásba jut el, vagyis 3-4 kategóriát is javulhat. Ott, ahol a nyílászáró-csere már megtörtént, a hőszigetelés átlagosan 30-50 % primerenergia-megtakarítással járhat, ahol a hőszigetelés valósult meg, ott a nyílászáró-csere hasonlóképpen 30 % körüli megtakarítást eredményezhet. A C-A energiaosztályú családi házak mindenképpen új szellőzést igényelnek.

A fűtési rendszer korszerűsítése a hőszigetelés és nyílászáró-csere elvégzése utáni állapothoz képest a családi házaknál átlagosan további 5-10 %-os primerenergia-megtakarítás érhető el, de megújuló energiaforrásokkal kombinálva ennél jóval nagyobb is lehet. De a megújuló energiaforrások alkalmazása csak C-A energiaosztályú épületeknél lehet gazdaságos.

Társasházak

A tégla társasházak primerenergia-felhasználása ennél kedvezőbb képet mutat: a tégla és a gépészet típusától függően 200-300 kWh/m2év közötti jellemző fogyasztási adatokat kaptunk. Különálló épületek (A/V=0,58) esetén jellemzően F, sorház-szerűen beépített épülettömbök (pl. régi bérházas környékek) esetén pedig G besorolást érnek el a lakások. Legkedvezőtlenebb primerenergia-felhasználással a társasházaknál is a kisméretű téglából épült, legrégebbi épületek rendelkeznek.

Értelemszerű a társasházi lakások között többségben vannak a „közbülső” lakások, tehát akik szomszéd lakásokkal bizonyos mértékben körbe vannak véve (azaz nem az épület szélén, legfelső, legalsó szintjén laknak). Azért van ennek jelentősége, mert a szélső lakások jellemzően nagyobb energiafogyasztással bírnak és ezért rosszabb energetikai besorolás alá is esnek.

A panelépületek alapállapotukban is viszonylag kedvező energiafogyasztással bírnak, 200 kWh/m2év körül alakulnak. Tégla társasházak esetén a legújabb, PTH38 téglából épült társasházak rendelkeznek hasonló értékekkel. Láthatjuk, hogy ez a többi épülettípushoz viszonyítva viszonylag jó értéknek számít, de az elméleti értékekhez képest a gyakorlat sokszor mást mutat.

A tégla társasházaknál a családi házakénál jóval kisebb arányú megtakarítási értékeket érhetünk el szigeteléssel, átlagosan (a falazattól és a gépészeti rendszerektől függően) 15-25%-ot, míg a panel társasházaknál ennél is kevesebbet, 10-15%-ot.

A társasházak esetén a fűtéskorszerűsítés révén megtakarítható primerenergia mennyisége a társasházakban 25-35%-ot is elérhet, kivéve a távfűtéses panel társasházakat, ahol mindössze 5% körüli primerenergia-megtakarítás érhető el.

A C-A energiaosztályú társasházak mindenképpen új szellőzést igényelnek.

 

Hasznos linkek